A kerámia burkolatok fugáinak az esztétikai megjelenésén kívűl kétségtelenül vannak funkcionális feladatai. A fugaszélesség és a szín kérdésének tisztázásán kívül sokkal több, fontos előzetes információra van szükség, hogy a munka elvégzése után a megfelelő eredményt kaphassuk. Nem csak dekoratív, de nagyon praktikus is tud lenni a megfelelő fugázó anyag:
- a csempét lezárja higiéniai okok miatt
- a használatból adódó különböző terheléseket kiegyenlíti.
- felveszi a hőmérséklet ingadozása miatt a burkolatban bekövetkező méretváltozást úgy, hogy nem képződik repedés vagy más károsodás a felületen.
A megfelelő fugázó anyag kiválasztásához nagyon fontos, hogy ismerjük a burkoló anyag (csempe) fajtáját. Előszőr meg kell állapítani, hogy szívóképes, gyengén szívóképes,vagy nem nedvszívó anyagról van e szó. A fugázó anyagok megfelelő műszaki jellemzői mellett, a legfontosabb szerepet az esztétikus megjelenés kapja. A mai modern gyártási technológiák már lehetővé teszik, hogy a csempéinkhez megfelelő fugaszínt igen széles színskálából válasszuk. A kifugázott feleületeket óvni kell a kikeményedés előtt a káros behatásoktól, mint pl.: az erős napsugárzás vagy eső, ugyan ez igaz a túl korai mechanikai igénybevételre is, amíg a fuga teljesen megszilárdul. A fugázási munkálatok befejeztével ajánlatos a tulajdonost ellátni fuga tisztán tartási javaslatokkal. Elsősorban kerüljük a savas tisztítószereket, mert előidézhetik a fuga kimosódását a csempék közül. Használjunk semleges vagy lúgos tisztító szereket.
Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a fuga kiválasztásánál?
A megfelelő fugaanyag kiválasztásánál figyelembe kell venni:
- a fuga szélességét (ez befolyásolja a fugaanyag mennyiségét is)
- a burkolat anyagát (csempe, greslap, stb.)
- a burkolatot érő igénybevételt (vizes helyiség, konyha, padló, stb.)
- kültéri vagy beltéri burkoláról van-e szó (kültéren csak flexibilis és fagyálló fugát használjunk)
- padlófűtés esetén flexibilis fugázóanyagot kell választani
Lehet-e fuga nélkül lapot lerakni?
Általánosan elterjedt tévhit, hogy az élvágott, vagy más néven rettifikált lapokat fugahézag nélkül lehet fektetni. A márvány és gránit lapokat sem fuga nélkül, hanem szorított fugával fektetik le, majd a kész burkolatot csiszolják össze a helyszínen, hogy a fugák alig látszódjanak. Ezt egy porcelánkerámia burkolattal nem lehet megtenni, mert sokkal keményebb, mint bármely természetes kő, tehát burkolás után, a helyszínen már nem csiszolható. Durván számolva talán úgy határozható meg a legjobban a fuga szélessége, hogy ahány centiméter a burkolólap élhossza, annyi milliméter fuga szükséges a lapok közé (például egy 30x30 cm-es lapnál 3 mm legyen a fugahézag). Természetesen itt is vannak kivételek, ez az elv nem igaz az élvágott lapokra, itt a legnagyobb méretek (45x90, 60x120 cm) is burkolhatók 2-3 milliméter fugával, ami a lappal azonos árnyalatú fugaszín esetén már alig észrevehető. Még ezeknél alapoknál is szükséges ennyi fugatávolság, és nem is annyira az élhosszúságban lévő különbségek, mint inkább az élegyenesség terén mindig megfigyelhető apró eltérések miatt. Ezen kívül pedig a hőmozgásból adódó feszültségek kiegyenlítése miatt is szükség van a minimális fugahézagra (forrás hg.hu).